A kórház története

Szemelvények a kórház történetéből, a 16 ágyas ispotálytól a világszinvonalú kórházig

A Kaposi Mór Oktató Kórház története

korhaz1
A Kórház Fő utcai bejáratánál márvány emléktábla látható, melyen a következő latin felirat olvasható: „MANU PLEBIS, AERE NOBILI, CURA CZINDERY, SURREXIT, UT FORET PAUPERIBUS”, azaz „a köznép kétkezi munkája, a nemesség pénze, Czindery törődése az elesettek javára, a szenvedő emberiségnek”.

A Kaposvári Kórházat a reformkor idején alapították 1846-ban, civil kezdeményezéssel. A vezetők és a somogyi, valamint a kaposvári polgárok összefogása alapján jelentős adomány gyűlt össze 1846. november 2-ig. A befolyt összegből, 28.404 akkori forintból nemcsak felépíteni és felszerelni tudták a Kórházat, de maradt még 9.000 forint a kórházi alap számára is. Az évek során, ahogy nőtt és fejlődött a város és a megye, úgy nőtt és fejlődött a kórháza is. A néhány ágyas, kevésbé felszerelt kórház több száz ágyas, egyre inkább specializálódott, jól felszerelt intézetté Szigethy-Gyula Sándor igazgatása idején vált, amikor Kaposvár Németh István polgármester irányítása alatt a terület igazi központjává változott.

korhaz2

A kórház Wehle A. Ferdinand főorvos kezdeményezésére egy Helytartó Tanácsi határozat alapján 1857-ben alapítványi kórházból közkórházzá vált. A gyógyintézet működtetésében a Kórház javát szolgáló egyéb társadalmi kezdeményezések mellett jelentős szerepet töltöttek be a kórházi alapítványok.

A Tüdőbeteg pavilon 1912-ben szintén adományokból épült fel.

Szigethy-Gyula János 1871-től 30 éven át állt a kaposvári kórház élén, ez idő alatt az ágyszámot majdnem tízszeresére, a létesítményt pedig korának legkorszerűbb gyógyító intézményei közé emelte. Munkásságát fia Szigethy-Gyula Sándor 1901-től folytatta. Igazgatása alatt tovább folyt a kórház bővítése és a gyerekosztály kivételével minden osztály kialakítása megtörtént. Önkéntes ápolónői tanfolyamot vezetett, valamint nevéhez fűződik az a sikeres nagyszabású modernizálási program, amely szilárdan megalapozta a kórház jövőjét.

1926-ban Szigethy-Gyula Sándor igazgatásának negyedszázados évfordulóját már a 445 ágyas kórházban köszöntötték a megye és a város polgárai, valamint az intézet dolgozói. Ebből az alkalomból létesítették a “Szigethy-Gyula Kórházigazgatók Alap”-ot.

1935-re már 610 ágyassá fejlődött a kórház. A harmincas években pezsgő tudományos élet, magas szintű gyógyító tevékenység folyt, ez volt az ország egyik legjobb gyógyintézete, rátermett, jól felkészült vezetőkkel, kiváló főorvosi gárdával.korhaz3

1942 júniusában központi utasításra 2.000 ágyat kellett Somogyban felszerelni a Don mentéről érkezettek fogadására. Dr. Farkas Sándor végezte a hadikórház felszerelését. Az első sebesültek szeptember 20-án érkeztek meg. 1944 decemberében az erős német ellentámadások után a nagy számú katonai sérült ellátására a Kórház déli felét átvette a szovjet katonai irányítás, összesen 300 ágyat foglaltak le. Öt hónapon át élt és működött együtt a szovjet katonakórház az intézettel. Az akadozó ellátás, az élelmiszer- és gyógyszerhiány, a fűtőanyag hiánya nehezítette a munkát. A Kápolnában tárolt kórházi iratok nagy részét elhasználták fűtésre. Az orosz katonák távozása után is akadozott az betegellátás a lepusztult kórházban. 1945-ben “Mentsük meg a Kórházat!” címmel gyűjtőkampány indult, de az adományok csak lassan csordogáltak. 1946. november 4-én ünnepelték meg a kórház 100 éves fennállását a Városi Tanács dísztermében. 1947-ben indult a SAS-akció, a “Siess, Adj, Segíts” mozgalom, a nehézségekkel küszködő kórház támogatására. Az ekkor 731 ágyas, 160 főnyi személyzettel működő kórház éléről ez év végén köszönt le Böszörményi Nagy Géza.

Az 1960-70-es években a kórház gyors fejlődésnek indult: ezer feletti ágyszámával nagy intézetté vált, amely egyre jobban specializálódott, egyre szélesebb körben tudott teljes szintű végleges betegellátást nyújtani.

Az 1950-es évektől a folyamatos fejlesztések eredményeként 4 fő telephelyen pavilon rendszerű épületekben folyt a gyógyítás. 1987-ben került átadásra a Kórház területének északi részén elhelyezkedő Műtéti tömb, mely az akkori kor igényei szerint megépített központi műtővel rendelkezett. A közmű felújításokkal párhuzamosan 1992-re elengedhetetlenné vált az egyes pavilonok felújítása. 2006-ig közel 12 milliárd forintnyi összegben felújításra kerültek a Szülészet- Nőgyógyászat, Belgyógyászat, Sebészeti tömb épületei. Ezen időszakra elkerülhetetlenné vált az IMS szerkezeti technikával épített műtéti tömb biztonsági felújítása is. Az átépítést 3 ütemben tervezték, de csak a keleti és nyugati szárny felújítása készült el, a középső rész átépítése forráshiány miatt elmaradt. Ezen időszak során jogszabályi változások értelmében tulajdonos változásra került sor, a Kórház fenntartója a Somogy Megyei Önkormányzat lett. Az Intézet hol megyei, hogy súlyponti kórház jelleget kapott. A szakmai specializálódások következtében a  telephelyek száma 2013. január 31-re 12-re növekedett, ezek közül kiemelendő a 2007. év során a korábbi Mosdósi Kórház integrációja.

2012. január 1-én állami tulajdonba került a kórház, a fenntartó  GYEMSZI (majd ÁEEK) intézménye lett. A Marcali Városi Kórház- Rendelőintézet 2013. február 1-vel kormányzati döntés alapján integrálódott a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházhoz. További telephelyek a városon belül és annak környékén találhatók.

A modern kori kórházfejlesztés folyamata

2006-tól Uniós pályázatok elnyerésével vált lehetővé a további kórházfejlesztés, melynek alapvető célkitűzése a telephelyek számának csökkentése, a pavilon-rendszer megszüntetése, tömbösítéssel, új szakmai specialitások felvétele mellett.

A Kaposi Mór Oktató Kórház több telephelyen működő – sok esetekben több mint száz éves – pavilon-rendszerű épületei elavultak és korszerűtlenek voltak, költséghatékony üzemeltetésük nem volt megoldható, állaguk sok esetben gátolta a korszerű technikák befogadását, korszerű rendszerek és munkafeltételek kialakítását. Az új beruházási koncepció (teljes tömbrehabilitáció és egységes szerkezetű járó- és fekvőbeteg ellátórendszer kialakítása) végleges változatának elkészítését 2004-től kezdődően több éves előkészítő tevékenység előzte meg. A kórház teljes megújításának forrásigénye 2006-ban 17 Mrd Ft-ban került meghatározásra. Az eredeti tömbkórházi koncepció megtartása mellett, de igazodva az előző Európai Uniós ciklus egészségügyi fejlesztési lehetőségeihez, három részletben, három projektté szétválasztva indulhatott el a tényleges megvalósítás 2009-ben. A beruházás abban egyedülálló a kórházprojektek között, hogy eredményeként a teljes betegellátási tevékenység egy új épületegyüttesbe kerül, a korábbinál 10 %-kal kevesebb területet használva.

A már megvalósult beruházások

 A 2007-2013-as Európai Uniós fejlesztési ciklus zászlós-projektjei voltak a TIOP-2.2.7-es pályázati konstrukcióba tartozó „Pólus”-projektek. Köszönhetően a korai tervezésnek, valamint a „Pólus”-projektek közül elsőként a Kaposi Mór Oktató Kórházzal megkötött Támogatási Szerződésnek, ezek közül is az egyik legjelentősebb a kaposvári beruházás lett. A projekt lényege a tömbkórház megépítése volt. Szakaszolva, 2011-ben átadásra került az Északi Tömb 1-4. szárnya és a Diagnosztikai épület, 2014-ben pedig az Északi Tömb további két szárnya. Előbbi 23.824 m2alapterületen és 8,2 Mrd Ft összértékben, míg utóbbi 10.438 m2alapterületen és 2,7 Mrd Ft összértékben. Ezzel egyidejűleg több mint 800 M Ft értékű orvostechnikai gép-műszer beszerzése is megvalósult.

Az uniós ciklus szintén jelentős infrastrukturális fejlesztésének számított a TIOP-2.2.2 azonosító számú „Sürgősségi” projekt, melynek keretében kialakításra került az egységes gyermek- és felnőtt sürgősségi betegellátó centrum, valamint a működéséhez nélkülözhetetlen heliport is. A beruházás összértéke 511 M Ft volt.

A 3. projektrész, a Műtéti Tömb rekonstrukciójának befejező része és a 2013-ban Kaposvárhoz integrált Marcali Telephely fejlesztése a TIOP 2.2.6/B pályázatból valósult meg, 1,5 Mrd Ft összértékben.

Jelenleg az Uniós nagyprojektté nyilvánított „Pólus”-beruházás befejező üteme zajlik, és a több mint 10.000 m2 alapterületű építkezés eredményeként 2016. első negyedévére elkészülő 2 szárny otthont ad többek között a Mozgásszervi Rehabilitációs Osztálynak, valamint a Pszichiátriai és Addiktológiai Centrumnak. Az Európai Uniós pályázati támogatás, valamint a magyar állam által nyújtott többletforrás biztosítja a két szárny megépítéséhez és a gépműszer beszerzéshez szükséges mintegy 2,5 Mrd Ft-ot.

A tervezett időre várhatóan befejeződik a beruházás utolsó, harmadik fázisa, és ezzel lezáródhat a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház közel 170 éves történetének legnagyobb volumenű infrastrukturális fejlesztése.