Akadálymentesített weboldal

Akadálymentesített kórházi weboldal

A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház mint a weboldal üzemeltetője, elkötelezett, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a kórház weboldalát.

A weboldal célja, hogy megfeleljen a W3C által létrehozott Web Akadálymentesítési Útmutató (WCAG) szabványának.

A kórházi weboldallal folyamatosan törekszünk arra, hogy a weboldalon belül mindenhol elérjük a WCAG szabvány szerinti AA azaz a (két A) szintet. Törekszünk ezen iránymutatások betartására, hogy az internetet könnyebben elérhetővé tegyük a “fogyatékkal élő” felhasználók számára.

Az alábbi akadálymentesítősről szóló néhány fejezetet a W3C Magyar Iroda munkatársának, Pataki Máténak a jóváhagyásával idézzük. A teljes cikk elérhető ezen a linken:
http://www.w3c.hu/szolgaltatasok/miertkellakadalymentesiteni.html

Miért kell akadálymentesíteni?

Az akadálymentesítés az informatikában hasonló jelentéssel bír, mint az építészetben. Egy akadálymentes épületbe be lehet menni kerekesszékkel, a falon található feliratok Braille írással is oda vannak írva és egy alacsony ember is meg tudja nyomni a lift gombjait. Egy akadálymentes honlap úgyszintén úgy van kialakítva, hogy mindenki jól tudja használni, függetlenül attól, hogy milyen fogyatékossága, betegsége van, milyen eszközt használ a böngészésre, mennyire ért az informatikához, vagy, hogy milyen korú.

Egy honlap vagy számítógépes program használata nem csak egy mozgássérült, vak vagy siket embernek jelenthet gondot, hanem például annak is, aki csak éppen ismerkedik a technológiával, aki nem rendelkezik a legmodernebb felszereléssel, esetleg mobiltelefonját használja böngészésre, vagy csak egyszerűen fáradt és nem tud annyira koncentrálni.

Informatikai szempontból sokkal több „fogyatékos” személy van, mint a szó eredeti értelmében, ezért is nevezzük őket inkább hátrányos helyzetűnek. Az alábbi felsorolás a hátrányos helyzetűekről nem teljes, de jól szemlélteti, hogy bárki könnyen valamelyik csoport részévé válhat:

  1. Vizuális: vak-, gyengénlátó-, képernyős munkahelyen munkája során képernyőt használó, színvak-, színtévesztő-, epilepsziás-, monokróm eszközt, rossz kontrasztú képernyőt vagy mobiltelefont használó emberek
  2. Auditív: hallássérült-, hangszóróval nem rendelkező gépen, hangos helyen vagy egy légterű irodában dolgozó felhasználók
  3. Mozgási: mozgássérült-, Alzheimer-kóros-, kézsérülés, ínhüvelygyulladás miatt átmenetileg korlátozott, csak billentyűt vagy csak egeret használó felhasználók
  4. Kognitív: értelmileg akadályozott-, informatika területén járatlan felhasználók, idősek, gyerekek, más kultúrkörből származó vagy a honlap nyelvét idegen nyelvként beszélő emberek
  5. Hardver: mobil eszközön dolgozók, régi elavult hardvert használók, különböző régebbi verziójú, vagy nagyon új böngészőt használó emberek

A fenti listában az emberek egy szűk csoportja marad csak említés nélkül, ők azok, akiknek nincsen szükségük legalább valamilyen szinten akadálymentes honlapra: a 15-50 éves, ép és egészséges, jó minőségű monitorral rendelkező, modern asztali számítógépet használó, gyors internet-kapcsolattal rendelkező, jól képzett, rendszeresen internetező emberek. Ez láthatóan egy elég szűk rétege a társadalomnak, ami jól érzékelteti az akadálymentesség szükségességét.

Közszolgálati honlapok

Amennyiben egy állami szerv, vagy szolgáltató készít egy honlapot, akkor mindenki számára alapvető, hogy annak könnyen használhatónak, egyértelműnek, akadálymentesnek kell(ene) lennie, de nem csak a józan ész diktálja ezt, hanem több jogszabály is kimondja.

Esélyegyenlőségi törvény

Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról kimonja, hogy:

II. Fejezet – A fogyatékos személyt megillető jogok

Környezet
5.§ (1) A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt jog vonatkozik különösen a közlekedéssel és az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre.

Kommunikáció
6.§ (1) A fogyatékos személynek, családtagjainak, segítőinek biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak.
(2) Hozzáférhető az információ akkor, ha azt a fogyatékos személy érzékelheti és az biztosítja számára a megfelelő értelmezés lehetőségét.
7.§ A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a kölcsönös tájékozódás felvételeit.

Rigai nyilatkozat

2006-ban a rigai nemzetközi miniszteri konferencián 32 európai vezető foglalt állást a digitális szakadék csökkentésének szükségessége mellett. A 2010-ig elérendő lisszaboni célkitűzések ezzel kiegészültek az esélyegyenlőség dimenziójában további célokkal. Az első és legfontosabb célkitűzés szerint (1.) meg kell felezni azt a szakadékot, amely a leszakadással fenyegetett csoportok (idősek, munkanélküliek, fogyatékkal élők) és a többségi társadalom között feszül. A további célok a (2.) szélessávú lefedettség növelése – alapvető eszköz a hátrányos helyzetű régiókban élő emberek információs társadalommal kapcsolatos esélyegyenlőségének megteremtéséhez – és a (3.) kormányzati weboldalak W3C által elfogadott teljes mértékű akadálymentesítésének elérése – ez elsősorban a leszakadással fenyegetett csoportok számára fontos. [RIGA]

Európai Parlament Állásfoglalása (2002) 0325

Az Európai Parlament Állásfoglalásában kimondja, hogy a közszolgálati honlapoknak, illetve az azokon található tartalmaknak akadálymentesnek kell lenniük. Az állásfoglalás szövege meg is nevezi a W3C WAI kezdeményezését, a Web Akadálymentesítési Útmutató valamint az ATAG webes szabványokat. [europa.eu]

A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006. december 13-án egyhangúan fogadta el a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményt és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet. Ez kimondja, hogy “A fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és az élet valamennyi területén történő teljes körű részvételének lehetővé tétele érdekében a részes államok megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy másokkal azonos alapon biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára a fizikai környezethez, a közlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat és rendszereket, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető vagy rendelkezésre álló lehetőségekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mind városi, mind vidéki területeken.” [ENSZ Egyezmény]

Jól látszik a fenti jogszabályokból, hogy az állami illetve közszolgálati feladatot ellátó szervekre nézve kötelező az akadálymentesítés. A Rigai nyilatkozat s az Európai Parlament Állásfoglalása meg is határozza, hogy a W3C által létrehozott akadálymentességi szabványoknak való megfelelés az, ami biztosíthatja ezt a honlapok esetén. Ezt a feltételrendszert a W3C WCAG 2.0 webes szabvány határozza meg (Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0).

Pataki Máté (W3C Magyar Iroda)